Szemen szedett igazságok 1-10.
1. A legfontosabb érzékszerv a szem
Szemünk a legfontosabb érzékszervünk, az emberi agy után a második legbonyolultabb szerv. Több mint 2 millió összetevő alkotja. Nem véletlen, hogy az emberi agy kapacitásának közel felét a látásunk által közvetített információk feldolgozása köti le. Az emberi szem másodpercenként több mint tíz millió információt képes befogadni és azonnal feldolgozni.
2. A szembogártól nem kell félni
A szembogár, vagy más néven pupilla, nem egy soklábú kis állatka, hanem szemünk nagyon fontos szerepet betöltő része. Minél erősebb a fény, annál jobban összeszűkül, félhomályban pedig kitágul. Alkalmazkodik a különböző fényerősségekhez és szabályozza, hogy mennyi fény jusson a szembe.
A napszemüveg vagy egy színezett lencse segíthet megóvni a szemet, ha túl élénk a fény. Éjszaka szemünk a nappali ún. fotopikus látásról éjszakai ún. szkotopikus látásra vált. Az egészséges szemnek körülbelül 25 percre van szüksége ahhoz, hogy teljesen alkalmazkodjon a sötétséghez. Minél kevesebb a fény, a szem fénylátásért felelős receptorai, az ún. csapok annál jobban aktivizálódnak. Ezzel egyidejűleg a pupilla kitágul, hogy minél több fényt „engedjen be”.
Az egészséges szemnek nem esik nehezére alkalmazkodnia a változó fényviszonyokhoz. Öröklött betegségek, egyes gyógyszerek és sérülések, valamint az A-vitamin hiánya azonban ronthatja az éjszakai és szürkületi látást. Ez egy olyan probléma, ami sok szemüvegviselőt érint. A pupillának jobban ki kell tágulnia gyengébb fényviszonyok mellett. Emiatt jelentősen csökken a mélységélesség, romlik a térérzékelés, a visszatükröződések és a gyenge kontraszt pedig fárasztja a szemet.
Plusz 1 érdekesség, amit már lehet, hogy tapasztalt, ha repült utasszállító repülőgéppel: Leszállás és felszállás idejére az utastérben a világítást lekapcsolják, hogy baleset esetén az utasok és a személyzet szeme hamarabb alkalmazkodni tudjon az új fényviszonyokhoz. Ezzel értékes másodperceket nyerhetünk vészhelyzet esetén.
3. Így működik a látás
Látásunk egy összetett folyamat része. Mikor meglátunk valamit, a szemben és az agyban egy sor önálló lépés zajlik le. Az ideghártya és az agykéreg látómezeje között látópályáról beszélünk, ami a szemtől indul és egészen az agyig tart.
Egyszerűen fogalmazva a látás folyamata így fest: az emberi szem elnyeli és az ideghártyára, az un. retinára gyűjti a körülötte lévő fényt. Ez az elsődleges vizuális érzékelés. Ezután a látóidegen keresztül mindkét szem továbbítja ezt a képet az agynak, ahol megtörténik a feldolgozásuk, így ez az, amit „látásnak” nevezünk.
Mindennek, amit látunk a fény az alapja. Teljes sötétségben gyakorlatilag semmit nem látunk. Ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy legyen bármiféle esélyünk arra, hogy lássunk egy tárgyat, fénynek kell esnie rá. Ezt a fényt a tárgy visszaveri, majd a látórendszerünk feldolgozza. Ha ránézünk egy fára, szemünk elnyeli a fáról visszaverődő fényt. A sugarak először a szaruhártyán haladnak át, majd az elülső csarnokon és a pupillán mennek keresztül. Ekkor a fény megérkezik a szem lencséhez, ahol az összegyűjti a sugarakat és továbbítja őket a fotoszenzibilis (fényérzékeny) retinára. Ott összegyűlnek és rendeződnek a vizuális információk.
A pálcikák a fénylátásért, a csapok pedig az élességért és a színekért felelősek. Ezek az információk eljutnak a látóideghez, onnan közvetlenül az agyba, ami ismét értékeli és értelmezi, majd összeállítja azokat, hogy kialakítsa azt a képet, amit végül látunk.
Bár az emberi szem anatómiáját és felépítését nagy részletességgel ismerjük, azzal kapcsolatban számos megválaszolatlan kérdésünk van még, hogyan működik a tudatunk. Míg azt tudjuk, agyunk melyik részei dolgoznak a legaktívabban, amikor látunk valamit, azt nem igazán tudjuk, hogyan érzékeljük ezek következtében a minket körülvevő világot.
4. Egyelőre pótolhatatlan
A vese, sziv, tüdő, máj átültetés módját már régóta ismeri az orvostudomány, szemet – bár sokan kutatják a módját – nem lehet átültetni. Több mint 1 millió idegszállal kapcsolódik az agyhoz. Ezeket a kapcsolatokat pedig még a legmodernebb sebészeti eljárások sem tudják egyelőre helyreállítani. Csak a szem egy részét, a szaruhártyát tudjuk sebészileg átültetni.
5. Információ tölcsér
A külvilágból bennünket érő ingerek 80 százaléka a látásunkon keresztül jut el hozzánk. Legfontosabb érzékszervünk a szem. Ezért aztán a tudásunk és az emlékeink 80 százaléka is a látásunkhoz kötődik.
6. Kontaktlencsések figyelem!
A szaruhártyagyulladás nagyon kellemetlen és veszélyes szembetegség lehet. Mivel a kontaktlencse alatt máshogy működik a szem védekező rendszere, a kontaktlencséseknél gyakrabban fordulhat elő ez a fajta szemgyulladás. A rendszeres ellenőrzésekkel ennek valószínűsége csökkenthető. Ha a vizsgálat során kontaklencse viseléssel összefüggő, de még panaszt nem okozó szemészeti eltérés látható, akkor még időben vagyunk, mielőtt szövődmények jelentkeznének. Ezért is fontos a kontaktlencséseknél a rendszeres, évi egyszeri ellenőrzővizsgálat.
7. Az írisz nagyon egyedi
Az ujjlenyomatunknak 40 egyedi jellemzője van, az íriszünknek, magyarul szivárványhártyánknak viszont 256 azonosítható jellemzője. Ezért tartják az íriszalapú azonosítást biztonságosabbnak, mint az ujjlenyomattal történő azonosítást.
8. Millió pislogás
A szemhéj a szervezetünk sebességrekordere. Ezért is azonosítjuk a szempillantást a gyorsasággal. Egyetlen pislogás nagyjából 150 ezredmásodpercig tart. És mivel percenként általában ötször pislogunk, évente nagyjából 4 millió alkalommal tesszük meg ezt.
9. A szürke 500 árnyalata
Az emberi szem a szürke nem csak 50, hanem 500 árnyalatát képes megkülönböztetni. Ehhez képest a számítógépes monitorok jellemzően csupán 256 szürke árnyalat megjelenítésére képesek.
10. Messzire is láthatnánk
Az egészséges emberi szem, teljes sötétségben akár 20 kilométeres távolságból is képes érzékelni egy gyertya fényét, már ha az időjárási viszonyok ezt lehetővé teszik.
