8 meglepő érdekesség, melyet mindenkinek érdemes tudnia látásvizsgálat előtt
Szemvizsgálat, látásvizsgálat, látásellenőrzés – hasonlónak tűnő fogalmak, azok is, de van különbség közöttük. Más szolgáltatásokat takarnak, egymással nem összekeverendők. Az elmúlt évtizedek tapasztalata, illetve vásárlóink, pácienseink és ismerőseink kérdései alapján segítünk eligazodni a fogalmak között.
Mi a különbség a látásellenőrzés, a látásvizsgálat, és szemvizsgálat között?
Látásellenőrzés:
A látásellenőrzés vizsgálatának célja a szemüvegesek esetében az, hogy ellenőrzésre kerüljön, hogy megfelelő dioptriájú-e az adott szemüveg vagy kontaktlencse, amit a páciens visel, vagy történt-e változás a korábbi vizsgálat óta. Ilyenkor a kiindulási pont a meglévő szemüveg dioptriája. Rendszerint ezt a vizsgálatot optometrista szakember végzi.
Azoknak, akik nem viselnek szemüveget, nem látásellenőrzésere kell menniük, hanem komplett szem- és látásvizsgálatra, hiszen esetükben egy teljes vizsgálatot követően lehet csak pontosan megmondani, hogy rendben van-e a szemük és a látásuk, vagy kell-e továbblépni.
Látásvizsgálat:
A látásvizsgálatot szintén optometrista szakember végzi. Ezen a ponton megállapításra került, hogy a pánciensnek ajánlott-e szemüveg viselése. A látásvizsgálat lépéseiről az “Így zajlik a látásvizsgálat” pontban olvashat részletesebben.
Szemvizsgálat:
Ideális esetben a szemész szakorvosi szemvizsgálatot egy, az optometrista által végzett teljeskörű szemészeti szűrővizsgálat előzi meg. Az optometrista a szemészeti vizsgálóberendezések segítségével (Refraktometer, Fundus kamera, réslámpa, stb) meg tudja állapítani, hogy van-e esetlegesen betegségre utaló jel, vagy valamilyen eltérés. Amennyiben felmerül a gyanúja bármilyen rendellenességnek, konzultál a szemész szakorvossal és a pácienst hozzá irányítja. Ezek után, a szemész orvos elvégzi a teljeskörű szakorvosi szemvizsgálatot és felállítja a diagnózist ,ha szükséges, akkor pedig kezel, gyógyít, gondoz és operál. Sok esetben szerencsére nincs semmi baj.
Természetesen az optometrista abban is tud segíteni, hogy milyen panasz esetén, melyik szakemberhez célszerű vizsgálatra menni.
Objektív és szubjektív látásvizsgálat:
Az objektív látásvizsgálat során a páciens fénytörési hibájából származó dioptria adatokat egy automata kerato- és refraktométer segítségével határozza meg az optometrista. Ahogyan az elnevezésből sejthető, ebben az esetben nem veszik figyelembe, hogy milyen szemüveget viselt előtte a páciens, illetve hogy milyen eredmények születtek az előző látásvizsgálat alkalmával. Az objektív látásvizsgálat lényege, hogy az optometrista objektív módon, computer segítségével feltérképezhesse a szem jelenlegi optikai tulajdonságait.
A szubjektív látásvizsgálat során a kapott dioptriát – amelyet az objektív vizsgálat során meghatároztak – a páciens próbalencse és próbakeret segítségével kipróbálhatja. A Led-projektor által vetített képpel tesztelik a kapott korrekciót, amelyet a vizsgált személy előbb a jobb, utána a bal, majd végül mindkét szemével szemügyre vesz. Ebben az esetben a páciens maga dönti el, hogy melyik dioptriával komfortosabb a látása – ezért nevezik szubjektív látásvizsgátnak.
Nagyon fontos, hogy a kétféle vizsgálat kéz a kézben jár, nem szabad csak objektív, vagy csak szubjektív látásvizsgálat alapján dioptriát meghatározni.
Milyen gyakran ajánlott a látásvizsgálat?
A rendszeres látásvizsgálat fontos!
Látásunk az egyik legnagyobb kincsünk, így fontos, hogy vigyázzunk rá és az esetleges későbbi panaszokat megelőzve rendszeresen járjunk látásellenőrzésre, illetve látásvizsgálatra. Sajnos sok esetben már csak akkor kerül sor a vizsgálatra, amikor megromlott látásunk megnehezíti mindennapjainkat. Nehezítő tényező az is, hogy a látásromlás lassú folyamat, hosszú hónapokat, éveket is igénybe vehet, így talán nem is érzékeljük azonnal a problémát, hiszen agyunk kitartóan kompenzál.
Mint ahogyan sokan – helyesen – évente járnak laborvizsgálatra, szűrővizsgálatra, vagy hordják autójukat kötelező szervízre, úgy látásunkat is javasolt legalább évente ellenőriztetni. A látásvizsgálat fontos, hiszen az eredményeként megbizonyosodhatunk:
- látásunk állapotáról,
- további vizsgálatok szükségességéről,
- szemünk egészségéről.
A látásvizsgálat fontosságát alátámasztja, hogy a látásproblémák tünetei nem kizárólag a szemünkkel érzékelt képekben lehetnek jelen. Kiváló példa erre a rendszeres, visszatérő fejfájás, melyet gyakorta olyan látásprobléma okoz, amit nem érzékelünk.
Gyakori tünetek, amivel rövid időn belül érdemes optometristához fordulni
Fontos, hogy figyelemmel kísérjük látásunk és szemünk állapotát, így ha az alábbi tüneteket tapasztaljuk, az utunk mindenképpen egy optometrista által végzett látásvizsgálathoz vezessen.
Homályos látás:
Talán a leggyakoribb látásprobléma, amikor a páciens számára már zavaró az életlen látás, ami megnehezíti mindennapjait. A homályos látásnak számos oka lehet. Bizonyos esetekben öröklődik, de különféle betegségek (például cukorbetegség, magas vérnyomás), illetve az előrehaladott kor számlájára is írható. Homályos látás tapasztalható az alábbi esetek fennállásakor:
- Rövidlátás: Rövidlátásról, (vagyis miópiáról) akkor beszélünk, ha a páciens közelre élesen lát, míg távolra homályosan.
Távollátás: A távollátás (más néven hipermetrópia) pont a miópia ellentéte. Ebben az esetben a szem közelre rosszabbul fókuszál, míg távolra relatív élesen. - Presbiópia: A presbiópia (amelyet öregszeműségnek is neveznek) általában 40 éves kor felett jelenik meg, amikor a kor előrehaladtával a szemlencse veszít rugalmasságából, emiatt egyre nehezebb, megerőltetőbb fókuszálnia előbb a közeli, majd a távoli tárgyakra is.
- Asztigmia: Az asztigmia, vagy ahogyan gyakran utalnak rá, a szemtengelyferdülés tünetei a homályos és torz látás, valamint az állandósult szemfáradtság, és kancsalság. Kialakulásának sokszor genetikai okai vannak.
Hunyorgás:
Sok ember számára ösztönös a hunyorgás, talán nem is olyan feltűnő a mindennapok során. Ebben az esetben a szemünk hunyorgással igyekszik kompenzálni a látásproblémát. Ilyenkor kevesebb fény éri a retinát, és bár a kép sötétül, de a szemnek mégis kisebb területre kell összpontosítani, emiatt a látás átmenetileg élesedik. Amennyiben mindennapossá válik a hunyorgás, a probléma hátterében valószínűleg látásprobléma húzódik.
Fényérzékenység:
Ha erős lámpafény vagy élénk napsütés hatására hunyorogni kezd, és a szeme könnyezik, az többféle szembetegség, szemirriáció tünete is lehet (kötőhártya-gyulladás, vírusos megfertőződés stb.). Azonban is előfordulhat, hogy a fényérzékenység kiváltó oka egy idegentest jelenléte a szemben, mint például egy kósza szempilla.
Szemszárazság:
A szúró, égető és kellemetlen érzés szemünkben szemszárazságra utal, amelyet kiválthat a por, a huzat vagy a légkondicionáló által kifújt levegő is. Amennyiben az előbbiekre ügyelve sem múlik a szemszárazság, úgy érdemes optometrista szakértelmét kérni.
Kettős látás:
A kettős látás (más néven diplopia) kellemetlen probléma, amely során a páciens ugyanarról a tárgyról vagy személyről két képet is lát, ezt pedig sok esetben erős hányinger és fejfájás kísérheti.
Szemfáradtság:
Ismerős, sőt mindennapos, hogy egy kimerítő nap után mintha szeme is fáradt lenne? Többféle tünet előfordulása esetén is gyanakodhatunk szemfáradtságra. Ilyen például, ha nyomást érzünk a szemgolyó mögött, ha homályos, vagy kettős látást tapasztalunk, illetve a szédülés és fejfájás is a fáradt szemek velejárói lehetnek.
Hosszas koncentrációs folyamat, például számítógép képernyője előtti munka, vagy órakig tartó olvasás után jelentkezik leggyakrabban, illetve okozója lehet a rossz megvilágítás, ami a szemünk részéről intenzívebb koncentrációt igényel, így hamarabb elfárad.
Így zajlik a látásvizsgálat
A látásvizsgálat lépései
Látásvizsgálat és látásvizsgálat között számos különbség lehet, függően az optometrista szakértelmétől, a vizsgáló helyiség felszereltségétől, és a választott szolgáltatástól. Teljes körű látásvizsgálatról akkor beszélünk, ha az alábbi folyamaton viszi végig az optometrista a pácienst:
- Első állomása az anamnézis felvétel, vagyis egy rövid, de mégis átfogó beszélgetés a pácienssel, melynek során az optometrista információt kap a látogatás okáról, tudomást szerez a már meglévő tünetekről és meghallgatja a panasz kifejtését. Amennyiben van már szemüvege a páciensnek, úgy egy látásellenőrzést is végez.
- Következő állomás a Refrakto-keratometriás mérés, a computeres vizsgálat, amelyet fentebb már említettünk: az eszköz segítségével meghatározható a szükséges dioptria körülbelüli értéke (az alapdioptria és a cilinder is), ezenkívül a szemfelszín görbületét méri, amely a kontaktlencsénél kifejezetten fontos, illetve a pupilla távolság is meghatározható a segítségével.
- Ezt követi a szemnyomás mérés, ami a glaucoma, vagyis zöldhályog kiszűrése, és nyomon követése okából nagyon fontos lépés.
- Negyedik lépés a látás vizsgálata lencsék nélkül: nyers visus felvételnek is nevezik, amikor a páciensnek felváltva kell a szemét eltakarnia, majd felolvasni a körülbelül 5 méterre lévő táblán felírt betűket (a sokak által jól ismert Kettesy vízustáblát).
- Ötödik állomás a távoli legélesebb dioptria meghatározása: a szem elé helyezett lencsék segítségével határozza meg az optometrista az éleslátáshoz szükséges dioptriát, illetve a cilidert is.
- Ezt az elfogadhatósági, vagy kényelmi teszt követi, aminek során a páciens a kapott lencsét viselve körbejárja az üzletet, hogy tesztelésre kerüljön a dioptria. Fontos a kényelem, illetve hogy viselése mozgás közben is megfelelő, elviselhető legyen. Amennyiben ezzel a teszttel kiderül, hogy a kapott korrekció diszkomfortérzetet vált ki, esetleg túl erős, akkor a dioptriák korrigálásra kerülnek.
- Ezt követően a közeli a távoli dioptria értékéből kiindulva az optometrista meghatározza a közeli dioptria értékét is.
- Ha egy páciensnek a progresszív, más néven multifokális lencsét ajánlanak a vizsgálat alapján, egy próbalencse használatával lehetősége nyílik kipróbálni a viseletet, mielőtt elkészül a szemüveg
- Az utolsó lépések egyike a réslámpás vizsgálat, ami a szemfelszín egészségi állapotának felmérését jelenti. Ennek során megvizsgálják
- a könnyfilmet,
- a könny megfelelő összetételét,
- a kötőhártya és szaruhártya, más néven cornea állapotát (az esetleges mechanikai sérüléseket ellenőrzik, kontaktlencsét viselőknek az új ereket keresik)
- az ínhártya, más néven sclea állapotát,
- a csarnokvíz tisztaságát,
- a csarnok mélységét,
- a pupillán át a szemlencsét és az üvegtestet, majd Volk-lencse segítségével a retina ereit.
- Végezetül pedig az optometrista szóbeli tájékoztatást és tanácsadást biztosít a páciensnek a legtökéletesebb kialakítású szemüveglencse kiválasztásának érdekében.
A látásvizsgálat eszközei
Fontos leszögeznünk, hogy a látásvizsgálatban használt eszközök egyike sem okoz fájdalmat. A vizsgálat legtöbb lépése érintésmentesen történik (az optometrista és a vizsgálati eszközök egyike sem ér a páciens szeméhez), semmilyen kellemetlenség nem éri a pácienst a folyamat alatt.
A látásvizsgálat során az optometrista
- automata kerato- és refraktométert,
- non-kontakt tonométert,
- réslámpát,
- Fundus kamerát,
- látótér vizsgáló eszközt,
- és próbalencse sort, illetve próbakeretet használ.
Automata kerato- és refraktométer: A computeres szemvizsgáló eszköz a dioptria mérését segíti, melynek használatával a számítógép mindkét szem fénytörését vizsgálva igen pontosan képes meghatározni a szükséges dioptriát.
Non-kontakt tonométer: Érintésmentes szemnyomásmérő eszköz. A szem nyomásának vizsgálata azért fontos, mert a megnövekedett szemnyomás a zöldhályog kialakulásának oka lehet.
Réslámpa: Az egyik legfontosabb látásvizsgálati eszköz. Segítségével résfény vetül a szemre, amelynek köszönhetően a szem minden rétege vizsgálható.
Fundus-kamera: A kamerának köszönhetően nincs szükség a sokszor kellemetlen élményként rögzült pupillatágításra ahhoz, hogy az optometrista megvizsgálhassa a szemfeneket (a szemgolyó hátsó részének belső falát). Segítségével kiszűrhetők a szem komolyabb betegségei (pl szürkehályog).
Periméter, vagyis látótér vizsgáló eszköz: Segítségével olyan betegségeket tudunk még korai stádiumában diagnosztizálni, és így hatékonyan kezelni, mint a zöldhályog vagy a szem keringési zavarai.
Próbalencse sor, és próbakeret: A sokak által jól ismert folyamat legfontosabb eszközei. A próbakeret a vizsgálat során a páciensre kerül, benne a próbalencséket cserélgetve pedig az optometrista meghatározza, hogy milyen dioptriájú szemüveglencse szükséges ahhoz, hogy a páciens látása tökéletes legyen.
Milyen betegségek, rendellenességek derülhetnek ki a vizsgálat során?
Az optometrista a látásvizsgálat során nem csak azt állapítja meg, hogy a páciensnek szüksége van-e szemüvegre, illetve kontaktlencsére, hanem kiszűri, hogy az egyes tünetek utalhatnak-e a szem komolyabb megbetegedéseire, mint például a fentebb sokat említett szürkehályog vagy zöldhályog.
Az alábbiakban felsoroltuk azokat a szembetegségeket vagy rendellenességeket, amelyek kiderülhetnek a látásvizsgálat során.
- A szürkehályog a szemlencse állományának elszürkülésével járó betegség, ami a kor előrehaladtával alakulhat ki. A páciens lassú, de folyamatos látásromlást tapasztal, illetve szemlencséje felületén vízfátyol-szerű szürke réteg képződik, amely csak műtéti módon távolítható el. Ma már rutinvizsgálat az optometrista által végzett szürkehályog szűrés, amit megelőzésképpen érdemes elvégezni legalább évente egyszer.
- A zöldhályog sajnos gyakori jelenség, és kifejezetten veszélyes, mert korai stádiumban gyakorlatilag észrevehetetlen, előrehaladott állapotában pedig sajnos már nehezen kezelhető. A legjobb megoldás ebben az esetben is a prevenció.
- A miópiát, vagyis rövidlátást is említettük már blog cikkünkben. Miópiáról akkor beszélünk, ha a páciens rosszabbul lát távolra, mint közelre, tehát a rövidlátók a távoli tárgyakat csak elmosódva érzékelik. Ez a leggyakoribb fénytörési hiba, az ún. “mínuszos” dioptriával rendelkező szemüveggel és kontaktlencsével könnyen korrigálható.
- A hipermetrópia, vagyis távollátás a miópia ellentéte. Ebben az esetben a páciens távolra lát élesebben, közelre pedig elmosódottan, homályosan. A probléma szintén jól kezelhető a megfelelő, “pluszos” dioptriás szemüveg vagy kontaktlencse viselésével.
- A presbiópia, vagy öregszeműség a kor előrehaladtával alakulhat ki, melynek során a páciens előbb közelre nem lát élesen, majd távolra sem. Ez a szemlencse alkalmazkodóképességének és rugalmasságának fokozatos elvesztésétől alakul ki, de szerencsére szintén kezelhető megfelelő szemüveggel és/vagy kontaktlencsével. A multifokális lencséket például kifejezetten a presbióp viselőknek tervezték.
- Asztigmia, más néven szemtengelyferdülés, szintén egy fénytörési hiba, melynek során a páciens szaruhártyája a megszokott kör helyett hosszúkás alakú, ezáltal torzítja a fényt, ami homályos látást okoz. Az asztigmia sokszor kívülről is látható, mert a két szem nézővonala a távolba tekintve nem párhuzamos, a szemek egyszerre nem tekintenek ugyanarra a fixált pontra, kancsalság alakulhat ki. Az asztigmia szemüveggel, tórikus kontaktlencse használatával, vagy akár műtéttel is kezelhető.
Összefoglalva, látásvizsgálat során kiderül, hogy a páciensnek olyan szemproblémája van-e, ami szemüveg és/vagy kontaktlencse viseléssel könnyen kezelhető, vagy esetleg a szem komolyabb megbetegedéseire bukkantak a szűrővizsgálatok alkalmával. Utóbbi esetben egyenesen a szemorvoshoz irányítják a beteget a további vizsgálatok céljából.
Mit javasol az optometrista?
Az optometrista a látásvizsgálat során ellenőrzi, hogy minden rendben van-e a páciens látásával, elváltozásokat keres a szemben és szükség esetén szemüveget, vagy további átfogó (szem)vizsgálatot javasol.
Felhívja a figyelmet a látásvizsgálatok évi rendszerességének fontosságára, illetve a glaucoma (zöldhályog), cataracta (szürkehályog) szűrővizsgálatra is, hogy megelőzhető legyen a tartós szembetegségek kialakulása. Tanácsolhatja, hogy szemének állapotát, látásának minőségét kövesse figyelemmel a felírt szemüveg és/vagy kontaktlencse viselése során is.
Az optometrista szemüveg viseléssel kapcsolatos tanácsait érdemes megfogadnunk, és rendeltetésszerűen hordanunk szemüvegünket, nem csak “mikor eszünkbe jut”. A közhiedelemmel ellentétben például egyáltalán nem “lustul el” a szemünk a szemüveg viselésétől; valójában ha nem használjuk a vizsgálat alapján felírt szemüveget, az esetleges fejfájás, nyakfájás, illetve írásunk elején felsorolt kellemetlen tünetek okozója is lehet.
Hogyan válasszunk rendelőt?
Milyen aspektusokat érdemes figyelni, miközben rendelőt keresünk? Természetesen a legfontosabb, hogy az optikában megbízható, tapasztalt,segítőkész optometristák és látszerészek csapata segítse a pácienst, függetlenül attól, hogy:
- látása ellenőrzése vagy javítása, illetve
- szeme egészségének vizsgálata a cél.
A csapat feladata az, hogy szaktudásával és segítőkész hozzáállásával biztosítsa a vásárlót arról, hogy látásának és szemének megóvása jó kezekbe került.
Az üzlet technikai felszereltsége is lényeges szempont lehet, hiszen minél korszerűbb az alkalmazott technika, annál pontosabb és biztosabb eredményt kaphatunk a különböző vizsgálatok során.
Előny, ha a szemüveglencsék, illetve kontaktlencsék széles választékban elérhetőek egy optikában, hiszen minden vásárló szeme, szemének állapota más és más, így praktikus, ha többféle lencse közül választhatjuk ki a legmegfelelőbbet. A szemüvegkeretekre ugyanez vonatkozik: minél többféle forma, szín és stílus közül választhat a páciens, annál nagyobb az esélye, hogy megtalálja a tökéleteset.
Olyan optikát érdemes választani, ahol teljes körű szolgáltatást nyújtanak, így a széles kontaktlencse, szemüveglencse és szemüvegkeret választék, illetve a látásvizsgálat mellett, szakszerű szemvizsgálatra is lehetősége nyílik a páciensnek.
Talán nem is kell mondanunk, de fontos szempont az optika tisztasága és rendezettsége – a vásárló első benyomása az üzletről ez alapján formálódik.
Üzletünk szemüvegkeret és szemüveglencse választéka is igen széles, mindenkinek segítünk megtalálni a számára megfelelő megoldást.
Optikánk 2021. augusztusában felújított, elegáns és kifinomult környezetben várja pácienseit Kecskemét belvárosában.
